Bonnie Holmes 1. Kezdet/6.

Sziasztok! Ez a rész most kicsit bemutató jellegű lesz, és nem is volt sok időm írni. Remélem, tetszenek a képek, de ha nem, akkor nyugodtan képzeljétek el máshogy a lakást! Boldog Karácsonyt! :)

Amikor megérkeztünk a házunkhoz, nagyon, de nagyon örültem volna, - mert nagyon szép volt, és nagy – ha a családtagom többi tagja, nincs még mindig kómában. Ám az autóúton annyira elkalandoztam, hogy észre sem vettem, időközben jobban lettek.

- Nahát, jól vagytok már?! – kérdeztem ujjongva, miután kifizettem a taxist, aki szerintem nagyon örült, hogy megszabadult ettől a fura családtól.

- Persze Bonnie, miért ne lennénk? – kérdezte anya, még mindig álmatagon, de legalább érezni lehetett, hogy ez már az ő hangja, és nem egy bemagolt szöveget mond.

- Talán mert az elmúlt egy – két órában olyanok voltatok, mint a zombik? – kérdeztem vissza. – A szemetek rémes volt, és a hangotok is olyan volt, mint ha nem a tiétek lenne.

- Ne butáskodj már! – hordott le anya. Na igen. Ez az ő stílusa. – Ez csak a miatt lehetett, hogy kikészültünk. Kómában voltál! Ki nem készült volna ki emiatt? – mondta.

- De… - kezdtem vitatkozni.

- Semmi de! Most inkább foglalkozzunk a költözéssel, és felejtsük el ezt az egész szörnyűséget! – mondta.

- Hát jó. – egyeztem végül bele. De tudtam, hogy itt valami akkor sem volt rendben, és én ezt nem fogom elfelejteni.

  Tehát koncentráljunk az új házra! Mondtam magamban.

  Valóban nagyon szép volt, és jó nagy! Amint beléptem, már el is felejtettem minden mást!

  Nagyon szépen volt berendezve, a költöztetőknek hála, akiket előbb ide lehetett hívni. Elkezdődött a nagy pakolás, és takarítás. El sem kell mondanom, mennyire elfáradtam a végére. De a végeredményért megérte!

Így nézett ki a házunk kívülről:

És ez a hátsókertje:

Így nézett ki az előszoba:

Ilyen volt a fürdő,(amiből kettő volt, de csak kis különbség volt köztük):

Ilyen volt a konyha:

Így nézett ki a nappali:

Ilyenek lettek a szobák:

Anyuéké:

Ebbyé:

Fredé (a repcsik mellett a fociért is rajong, és jó is benne):

És az enyém(a szoba másik részében van egy fotel, és az íróasztalom):

Persze így csak hosszas rendezkedés, és takarítás után nézett ki a házunk. Mire végeztünk, olyan hulla fáradt voltam, hogy már nem volt erőm a mai napon gondolkodni. Egyszerűen annyi minden történt, mióta eljöttünk a régi otthonunkból, hogy az agyam alig bírta felfogni, és már most olyan, mintha az egész egy zűrös álom lett volna. Így észre sem vettem, de már el is aludtam.

(A képek az internetről vannak.)